Az Európai Bizottság szöveges értékelésben ismertette a tagállamok 2030-as klímavédelmi intézkedésekre tett vállalásukat az Unió felé, melyből kiderült, hogy Magyarország és Málta szerepel a lista utolsó helyén – értesült a Népszava.

A dobogó első helyén Spanyolország szerepel, ezt követi Hollandia és Franciaország.

Az Európai Bizottság minden uniós tagállamtól egységes módszertan szerinti elképzeléscsomagot kért be a 2030-as klímavédelmi célokra vonatkozóan. A Nemzeti Klíma- és Energiatervek (NEKT) elnevezésű csomagot tavaly küldte el a magyar kormány Brüsszelbe, amit a szakértők és a Bizottság is erősen kritizált és értékelhetetlennek tartott.

A javított, végső változat idén készült el, amit már elfogadtak, de célok tekintetében az utolsó helyre került a tagállamok listáján. A lista szempontjai között szerepel a vállalt üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési mérték, megújulóenergiarészarány-cél és az energiahatékonysági célszámok – amiben külön értékelték ugyanis a teljes, az energiatermelőket is magába foglaló, úgynevezett elsődleges, illetve a csak a fogyasztóknak értékesített, úgynevezett végső fogyasztásra vetített csökkentési vállalásokat is.

A velünk egy helyen szereplő Málta hozzánk képest üvegházgáz-csökkentésben többet, megújulóenergia-részarányban pedig kevesebbet vállalt.

A Bizottság az értékelést követően szöveges összefoglalóban ad javaslatokat a tagállamoknak a célok elérése érdekében. Hazánknak az első helyen épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások támogatását javasolják, emellett a tömegközlekedés fenntarthatósági átalakítását, valamint az alternatív közlekedési módok elterjesztését. A megújuló energia terén napelemek telepítését, a hálózatok és más berendezések korszerűsítését, a tárolás fejlesztését és „intelligens” megoldásokat indítványoznak.

Ezek érdekében a Bizottság 30,4 milliárd eurós támogatást ajánl fel Magyarországnak a 2021-2027-es uniós költségvetésből, valamint további, nyitott alapokat is felsorolnak.