Az 1495-ös wormsi birodalmi gyűlést követően hatvan éves vallásháború kellett ahhoz, hogy Nyugat-Európa katolikus egyházának tagjai és a reformáció hívei eljussanak az 1555-ös vallásbéke megkötéséig.

1517-ben hirdette meg tanait Luther Márton wittenbergi szerzetes. Korának katolikus egyházon belüli visszaélései késztették az egyházzal való szembefordulásra, és az új hit megalkotására. Tanai, melynek fő jelentése, hogy egyedül a hit üdvözít, gyorsan terjedtek a német birodalomban, fejedelmek és szabad városok tértek át az új hitre.

465 éve, 1555. szeptember 25-én, V. Károly német-római császárt a távollétében testvére, I. Ferdinánd magyar király képviselte Augsburgban. A tömérdek emberéletet követelő harcok végső lezárásának egyik előzménye volt az 1529-ben kötött speyeri egyezmény. Itt mondták ki, hogy elfogadják Luther tanait és hívei szakíthatnak a katolikus egyházzal, hitükben megmaradhatnak, de nem terjeszthetik vallási nézeteiket. Ez ellen a megoldás ellen protestáltak Luther Márton követői, ellenállásuk újabb összecsapásokat eredményezett. Miután a következő évi birodalmi gyűlés elutasította az hitvallást a katolikusok a nürnbergi ligába, míg a protestáltak a schmalkaldeni szövetségbe vonták össze híveiket.

V. Károly német-római császár 1546-ban háborút indított a schmalkaldeni szövetség ellen, majd két évvel később nem csak elhatárolódott, de egyenesen megtiltotta a vallási újításokat birodalmának összes tartományában.

Ekkor már a császárság egyre több fejedelme vált protestánssá, akik összefogtak a törvény ellen és újra véres harcokba torkollt az ellenállás. A fegyveres harcoknak az 1552-es passaui fegyverszünet vetett véget. A protestánsok elérték céljukat, a szabad vallásgyakorlást, de mindennek írásba foglalására a birodalmi gyűlés volt hivatott.

1555. szeptember 25-ére hívta össze V. Károly császár a mindent eldöntő birodalmi gyűlést. Személyesen nem jelent meg Augsburgban, maga helyett testvérét I. Ferdinánd magyar királyt küldte. A békére vágyó fejedelmek és Ferdinánd is belátta, hogy a vallási elszakadás az események tükrében visszavonhatatlan.

Az augsburgi vallásbéke megszüntetni hivatott a német-római birodalom területén dúló háborús helyzetet. Írásba foglalta, hogy mind a katolikus rendek, mind pedig az Ágostai hitvallást követők védelmet élveznek, vallási hovatartozása miatt senki sem üldözhető. Kimondja azt is, hogy „Akié a föld, azé a vallás.” vagyis a mindenkori földesúr választja meg a saját vallását, és az ott élőknek az általa választott vallást kell követniük.

Hogy mennyire hozta meg a vallásbékét Augsburg? A birodalmi gyűlés nem zárta le a XVI. század forrongó vallási ellentéteit. Miért? 1555-ben csak a katolikusok és az evangélikus felekezetek nyerték el a szabad vallásgyakorlás kiváltságát. Más vallási irányzatok képviselői, mint például a reformátusok, még nem élvezhették a törvény által megpecsételt sértetlenséget.

Természetesen mindez már nem gátolhatta meg az új tanok viharos terjedését Európában. Magyarországon például az 1567-es Debreceni Zsinattól tartjuk számon a magyar református egyház létrejöttét, létjogosultságát. Tehát nem ok nélkül emlegetjük az Alföld fővárosát a „Kálvinisták Rómája”-ként.

Fotó: wikipedia.org