1802-ben, az észak-magyarországi Monokon ezen a napon született Kossuth Lajos, történelmünk legismertebb és egyben legnépszerűbb alakja. Első elemi iskolás éveit Sátoraljaújhelyen, a piaristáknál töltötte. Innen került az eperjesi evangélikus kollégiumba, ahol már német nyelvet is tanult. A Sárospataki Református Kollégiumban jogi képesítést szerzett. Gyakorlati idejét édesapja mellett, majd Eperjesen szerezte meg. Ezek után került 1821-ben Pestre. 1824-ben hirdették ki ügyvédi oklevelét a sátoraljaújhelyi megyeházán.

Ügyvédi ténykedésének első évei Zemplénhez kötik. 1827-ben már táblabíró, majd Sátoraljaújhely ügyésze. Az ügyvédi munka mellett történeti kronológiákon és fordításokon is dolgozik. Ezekben az években ismerkedik meg a magyarországi adózási viszonyokkal. Az adózók számbavételekor rádöbben a magyarokat sújtó adózási aránytalanságokra.

Két főrendű özvegy követeként, már az 1825-27-es országgyűlésen részt vesz. 1830-tól bekapcsolódik a Zemplén megyei politika életbe, mint a reformellenzék tagja. 1832-36-ig szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat ahol, mint a liberális reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelméért vívott harcát, sok esetben sokszorosított magánlevelek formájában népszerűsíti.

Tevékenységével nem csak a szimpatizánsok érdeklődését, de a hatalom figyelmét is felkelti. 1837. május 5-én hajnalban letartóztatják és végül négy évet tölt börtönben, ahol megtanul angolul. 1840. májusában, Deák Ferenc hathatós közreműködésével szabadul. 1841-ben veszi feleségül Meszlényi Teréziát. Négy évig gazdálkodik Tinnyén. 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztője. Kossuth és Széchenyi vitája már a titkosrendőrök figyelő szemének kereszttüzében zajlik. Egyik felet sem veszíthették szem elől.

1848. februárjában az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követeli. Innen aztán viharos gyorsasággal követik egymást az események, amelyek 1848. március 15-én érik el forráspontjukat.

Kossuth Lajos Magyarország nemzeti függetlenségért, a XIX. században hazánkban még fennálló feudális kiváltságok felszámolásáért, ezenkívül a magyar polgári szabadságjogok biztosításáért  küzdött.

Olyan kezdeményezések fűződtek a nevéhez, mint az Iparegylet megalakítása, de jelentős részt vállalt a magyar gazdaság önállóságának előmozdításában. Javaslatára indult útjára az első magyar Iparmű kiállítás megszervezése.

Gazdaságfejlesztő ötleteinek se szeri, se száma hiszen többek közt útjára indította a Magyar Kereskedelmi Társaságot, és a Gyáralapító Társaságot, valamint bábáskodott a Védegylet megalakításán.

1848. március 17-án lett a Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, ezután került 1848 októberében a Honvédelmi Bizottmány elnöki székébe. A kormány novemberi lemondása után, a Bizottmány elnöke lett és a beosztással együtt a végrehajtó hatalom is a kezébe került.

Ebben a pozícióban gyakorolt döntő hatást a szabadságharc alatti események menetére. Az 1849. április 14-i Habsburg-ház trónfosztása után lett Magyarország kormányzója, egyben ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Külföldi tartózkodása idején is folyamatosan, élete végéig harcolt a magyarok ügyéért, a magyar önállóságért, a magyar szabadságért.