A VRPécsben jártunk, ahol a szórakoztatás egy egészen új dimenziójába csöppentünk. Itt átélheted mindazt, amit eddig sosem mertél kipróbálni, vagy csak nem volt rá alkalmad. Legyen szó akár csodálatos galaxisok között sétálva, vagy az óceán mélyét felfedezve, biztos lehetsz benne, hogy ez a tapasztalat felejthetetlen élményt nyújt számodra. De mindenek előtt, mi is az a VR (virtuális valóság)?

Röviden ez egy olyan technológia, aminek segítségével az agyad elhiszi, hogy egy teljesen másik világban vagy. Lényege, hogy a felhasználót kiragadja a tényleges valóságból és egy mesterségesbe helyezze át, amit teljesen valóságosnak érez. A kezedben lévő kontrollerek segítségével megfoghatod a virtuális világ tárgyait, de az igazán komoly harc folyamán pedig ezek akár fegyverré is átalakulhatnak.

Éltünk a lehetőséggel és mi is kipróbáltunk egy sor ízelítőt. Kezdetben felfedeztük a grafikai világot, később multiplayerben orkokat íjaztunk. A legvégén pedig elérkezett az extrém hullámvasút adrenalinlöket, amit személy szerint néhol csukott szemmel élveztem miközben a székemben kapaszkodtam. Teljesen magával ragadó élményben volt részünk, ezt mindenképpen érdemes átélni.

A Játékmesterrel, Horváth Tamással beszélgettünk, akin látszik, hogy szenvedéllyel van a technológia iránt, hiszen már a kezdetektől, 4-5 éve követi az alakulását és több VR szemüveg tesztelésén van már túl.

Mióta működik a VR Pécs?

Most lesz pont 3 éve, hogy létezik a VR Pécs mint lehetőség, ahol ki lehet próbálni ezt az élményt. Érdekes, hogy amikor elkezdtem, még ritkaságnak számított, Budapesten azóta elszaporodtak, több tucat kisebb és legalább egy fél tucat komolyabb helyszín van efféle szórakoztatásban, de vidéken azóta sem indult be igazán a Virtuális Valóság.

Hogyan jött maga az ötlet, hogy megnyisd a helyet?

Szakmabeli vagyok, informatikus, ennél fogva folyamatosan követtem a videójátékok fejlődését, majd megismertem ezt a technológiát. Legelőször egy expon próbáltam ki és azonnal jött az ötlet, hogy ez elég új, elég egyedi, elég helyszínigényes, hozzáértésigényes szórakozás. Szerettem volna, ha nem csak a videójátékosoknak, nem csak az igazán szakmabelieknek van lehetősége megismerni és kipróbálni, hanem bárki másnak is.

Alapvetően mennyien szoktak járni a terembe?

Nagyon változó és évről évre gyarapszik, ami leginkább a technológia elterjedésének köszönhető, hiszen ma már egyre többen tudják, mi is az a VR. Három-négy évvel ezelőtt jó, ha tíz emberből egy ismerte. Maga a technológia is óriásit fejlődött azóta. Szinte egy-másfél, maximum kétévente jön egy olyan szintugrás a szemüvegek minőségében, hogy ha ma egy korábbit felhúznánk, teljesen gagyinak találnánk. Ebből adódóan elképzelhető az is, hogy egy-két év múlva már a jelenlegire mondjuk ugyanezt, mert annyit változik.

Melyik korosztály fordul meg a leggyakrabban a játékteremben? Kiknek ajánlod ezt a tevékenységet?

Leginkább a kisgyerekes családok, fiatal felnőtt párok, haveri, baráti körök jelennek meg. Miután ők kipróbálták, sokan hozzák magukkal kifejezetten az idősebb szüleiket. Minden korosztály számára lehet izgalmas VR élménnyel szolgálni. Akik mondjuk nem feltétlen a videójátékokban akarnak elmerülni, számukra is tudok ajánlani, például egy tájbemutató vagy oktató jellegű élményt. Érdekes módon az a korosztály, akikre a leginkább számítottam, a fiatal tinédzserek ritkábban fordulnak meg. Azonban már 6-7 éves kortól jönnek gyerekek és néha meglepő, hogy mennyire jól tudják felfogni ezt az élményt. Olykor-olykor még a felnőtteknél is jobban reagálnak az egyszerűbb feladatokra, ahol például egy gombot kell csak nyomni, mégis szórakoztató, rávezető és intuitív jellegű módon.  

Egyszerre hányan tudnak játszani?

Két alap játéktér van, de van másfajta mobil szemüveg, ami önmagában a kész rendszer, nem lógnak ki belőle kábelek, csupán az akkumulátor ideje szabja a korlátokat. Kicsit kisebb felbontással, kevesebb játékkínálattal ugyan, de élményben ugyanolyan gazdag. Ha éppen nagyobb csapat jön, akkor, akár egyszerre négyen is tudnak játszani. Pont emiatt érdemesebb időpontot foglalni.

Menyi időt vesz igénybe ez a program?

Fél vagy egyórás programot szoktam ajánlani kezdésként. Az egy óra elegendő is tud lenni az ember számára, hiszen magától az élménytől is el tud fáradni, mivel egyrészt nagyon izgalmas elsőre, másrészt ezt szoknia kell a szemnek is és az agynak is. Ráadásul itt az ember talpon játszik, hogy kényelmes legyen a forgolódás. Lehet ugyanakkor egy forgószékben ülve is mozogni, mégis sok játéknál nélkülözhetetlen az álló testhelyzet. Illetve olyan játékok is vannak, amik kifejezetten mozgatják az embert.

“Velük” játszhatunk, a virtuális térben

Akár egy edzésnek is betudható ez a fajta kikapcsolódás?

Abszolút. Vegyünk csak egy íjazós játékot. Elég kimerítő tud lenni fél órán keresztül imitálni a mozdulatot. Továbbá vannak olyan sportjátékok, amiket kimondottan edzéshez is használnak. Hogy egyet megemlítsek, ilyen például a Beat Saber nevű ritmusos, kardozós játék, ahol a ritmusérzéket és a reflexeket próbára téve kell fénykarddal csapkodni. Viszont megvannak ezek a kart mozgató játékok teniszes, baseballos kiadásban is.

Szerinted el fog jutni odáig, hogy akár NBA vagy FIFA játékokat is be lehet vonni?

Valamilyen szinten mindenképpen. Ezek nagy térigényű játékok, amiket nehézkesebb megvalósítani. Jelenleg egy megszabott pályán belül lépegetünk, ha most még ennél két méterrel is nagyobb lenne a hely, az ember akkor is ki tudna futni belőle. Úgy gondolom, hogy benne van a fejlődési lehetőség. Az is lehet, hogy pár év múlva kiterjesztett valóság alapon lesz megoldva. Aminek az egyik fajtája az, hogy a telefonodon Pokemon Go-zol és odarakja a kis labdát a kameráddal lefotózott helyszínre, de ugyanezt egy szemüveg segítségével is meg lehet tenni, hogy játszhass, vagy más informatív dolgokat végezz. Nem olyan távoli, hogy tovább ugorjon a végtelenségig ez a technológia, és nem csak a szórakoztatásban.

Mesélnél, kérlek, egy kicsit magáról erről a technológiáról?

Tulajdonképpen magába a szemüvegbe egy egyszerű kijelző van beépítve, előtte megfelelő lencsékkel. A két lencse adja a térbeli hatást, mégpedig úgy, hogy a két szem elé kicsit más szögből vetíti ugyanazt a képet. Továbbá beépített giroszkópok és gyorsulásmérők segítségével érzékeli, hogy éppen merre forgatod a fejed és aszerint viszi be a képet. Így ahelyett, hogy egy 3D-s állóképet látnál, panorámában van körülötted a tér.

Ezenkívül további szenzorok határozzák meg, hol helyezkedik el éppen a szemüveg a térben. Régen ezek szemben a falon helyezkedtek el, és azok figyelték a szemüveg pontjait. Ez azzal járt, hogy mindig az érzékelőkkel szemben kellett elhelyezkedni. A mai modernebb rendszerekben már nincs szükség külső szenzorokra. A szemüveg belsejében hagyományos optikai kamerák találhatók, amik látják a teret és képesek érzékelni a tér-elmozdulást. Így ameddig a kábel engedi, forgolódhatunk. Szóval ez egy komoly lépés volt.

Minden más videófeldolgozást a PC végzi el. Megkapja a vezérlőjeleket arról, hogy az illetőnek hol helyezkedik el a feje a térben, és visszaadja a képet. Alapvetően az, hogy éppen milyen virtuális térben vagyunk, nem újdonság, hiszen 3D-s videójátékok már 20-30 évvel ezelőtt is léteztek. Maga az a kivetítés mód az újdonság, hogy a 2D-s monitor helyett a szemüvegbe viszi be a képet. Plusz az, hogy már nem egérrel kell irányítani a látványt, hanem a saját fejünkkel.

Több fajta berendezés létezik, van a PlayStation-nek is VR szemüvege, ott azokat a konzol játékokat lehet kipróbálni, vannak különböző mobil VR szemüvegek, azok egészen mások. A PC alapú rendszer, ami nálunk is megtalálható, jelenleg a legjobb minőségű elérhető eszköz és ezen van a legnagyobb játékválaszték.

Gyakorlatilag akkor minden fajta játék van? Mennyi játék közül lehet választani?

Most már minden fajta. Három-négy éve még szűkös volt a kínálat. Akkoriban sok érdeklődő pont azért ódzkodott tőle, mert kevésnek találta vagy minőségében kifogásolta a választékot. Jelenleg a legfelsőbb szintű játékok közül is több van, ami élvezhető és megannyi kisebb, egyszerűbb. Azt mondanám, hogy 40-50 darabos kínálat van, amit nyugodtan tudok ajánlani. Ebből már azért bőven lehet válogatni.

Szinte szédültünk a hullámvasúton annyira valóságosnak tűnt. Ez jellemző reakció?

Igen, sokan el sem tudják elképzelni, vagy ha mégis, mindig felülmúlja a vártakat. Túl valóságos, és zavarba hozza az embert, hogy mennyire valóságos. Többször előfordul, hogy azt mondom, nyúlj oda és visszakérdeznek, hogy melyik gombbal.

Az, amikor az ember joystickkal, egérrel, bármilyen vezérlővel lövöldözik, az nem olyan, mint amikor rendes kéztartással kell célozni. Egy hullámvasúton, versenyautóban ülve a már említett panorámahatás miatt a gyorsulást egészen élethűen adja vissza, Már csak az hiányzik, hogy a G-erőket is megérezze az ember.

Egy érdekes téma rész, hogy amiért ilyenkor megszédül az ember, az azért van, mert a szem látta a mozgást, és az úgy fogta fel, mintha ez teljesen egy valódi mozgás lenne. Viszont a test, az egyensúlyérzet nem érzékelte a fizikai gyorsulást. Ez pont olyan, mint a tengeribetegség, vagy utazóbetegségnek is hívják, csak itt fordítva. Ez egyébként megszokható dolog. Emlékszem, mikor először próbáltam ki autós szimulátort, fél perc után le kellett vennem, mert úgy éreztem, hogy ez sok és mindjárt kidobom a taccsot. Majd szépen lassan az agyam annyira hozzá szokott, hogy ma már hiányolom azt a kellemes kis szédítő érzést. Nekem ez már ugyanaz, mintha egyszerű monitort nézve játszanék.

Biztosak vagyunk abban, hogy ez egy nagyon érdekes módja a kikapcsolódásnak. És bátran ajánljuk hétvégi programnak a családdal, vagy randiélményként pároknak. Fiatalok, idősek egyaránt megtalálják számításaikat a VR Pécsben!

Minden további részlet, információ, elérhetőség: vrpecs.hu