A Hosszú Katinkáról szóló dokumentumfilm forgatása – szinte egyedüliként a magyar filmgyártásban – a karantén alatt sem állt le, az alkotók kivétel nélkül megörökítették a vészhelyzet Katinka életét meghatározó momentumait.

Többek között leforgatták a Katinkán elvégzett vírustesztelést és szív ultrahangot, amit Merkely Béla, a Sote rektora végzett el a világklasszis úszón, de jelen volt a stáb Katinka születésnapján, amire párja, Gelencsér Máté nagy meglepetéssel készült, és ki nem hagyták volna a pár költözködését, amikor új kutyájukkal, Zeusszal együtt elfoglalták álomszép otthonukat Szentendrén.

A járvány nagy elővigyázatosságot és bátorságot követelt a stábtól, de valamennyien egy csapatként álltak a kihívás elé, amit csak erősített az Iron Lady hozzáállása. Katinka szinte egy csapásra alkalmazkodott az új helyzethez, dacolva a vírussal és az olimpia elhalasztásával, rendületlenül folytatta az edzéseket, sőt a tőle megszokott módon, folyamatosan új kihívásokat keresett.

A koronavírus-járvány azonban ellehetetlenítette, hogy a stáb Baján, Katinka családjával forgasson, a fertőzés különösen idős nagypapáját, egykori edzőjét veszélyeztette. Pedig a készülő alkotás hivatalos életrajzi dokumentumfilm, amely az olimpiára való felkészülés és a játékok dokumentálása mellett Katinka egész életét hivatott bemutatni, Bajától Tokióig. Legfőképp arra keresi a választ, hogy mi teszi Katinkát ennyire különlegessé, megállíthatatlanná, mi az a szupererő, ami a szuperhőst hajtja, egyáltalán hogyan vált ez a kis magyar, bajai kislány a világ úszósportjának egyik legkiemelkedőbb alakjává. Az alkotók ezért kivételesen nagy örömmel fogadták a karantén feloldását, a lazítások nemcsak technikailag jelentettek könnyítést a stábnak, hanem tartamilag is: az alkotók végre meglátogathatták Katinka családját Baján. A találkozása feledhetetlennek bizonyult, amit a kamerák jelenléte sem feszélyezett. A hosszú, kényszerű szünet csak fokozta a találkozás pillanatainak meghatottságát. Katinka édesanyja, Bakos Barbara matematikatanár és nagyapja, Bakos László, aki egyben úszótehetségének felfedezője, első edzője is volt elérzékenyülve tárulkoztak ki az Iron Lady kislánykoráról.

Katinka édesanyja meghatottan mesélte, hogy fia születése után nagyon szeretett volna már egy kislányt. „Katinka este hétkor született, és én annyira izgatott voltam az örömtől, hogy egész éjjel nem tudtam elaludni. Újra és újra elképzeltem, milyen édesen fogom majd öltöztetni, fidres-fodros szoknyácskákba, színes masnikba, lakkcipőkbe. Ehelyett Katinka már kicsi korától kezdve fiús volt, hiába balettozott és fuvolázott, a kedvenc ruháiban – kantáros farmerben és edzőcipőben – külsőleg alig lehetett megkülönböztetni a fiútestvéreitől. Ráadásul természetében is fiúsnak mutatkozott: mindig roppant határozott és önfejű volt, nem engedett beleszólást a dolgaiba.”

Katinka sokat volt gyerekkorában a nagyszüleinél, az úszóedző nagypapával naponta járt az uszodába, aki sokszor beállította unokáját abba a csapatba, amelyiknek épp edzést tartott.

Katinka anyukája így emlékezett: „A nagyapja már egész kiskorában mondta nekünk, hogy nagyon tehetséges a gyerek: jó a vízfekvése, könnyen megtanulja az úszásnemeket, pontosan hajtja végre az instrukciókat. Mi az apjával úgy voltunk vele, hogy biztosan nagyon elfogult.” Aztán, amikor Katinka alsós korában jöttek az eredmények, a szülők is belátták, hogy valóban lehet ebben a lányban valami.

Mi soha nem erőltettük az úszásban, semmi nem volt kényszer. Nem lihegtünk a nyakában, nem mentünk el minden versenyre. Emlékszem voltak szülők, akik a gyerek minden részeredményét kívülről-betéve tudták, mi nem ilyenek voltunk, nem gyakoroltunk rá semmilyen nyomást.”- mesélte Bakos Barbara.

Katinka nagypapája, életének egyik legnagyobb szövetségese, felfedezője, első edzője, Bakos László így emlékezett: „Mindent játéknak fogott fel, mi nem kényszerítettük semmire, magától gyakorolt. Már két éves korában tökéletesen megcsinálta a siklást a kismedencében, amit a bátyjának tanítottam, csak elleste. Négy évesen hiba nélkül mellúszott. A pillangó tanítását három hétre terveztem, de már a harmadik nap tudta. Nem volt kérdés. Imádta a vizet, belenőtt az úszósportba, tehetséges volt, szorgalmas. Minden versenyre szívesen ment, a Ponyt Poronyt versenyeken már óvodásként folyamatosan megverte az iskolásokat. De ő döntötte el, hogyan úszik, mennyit ad ki magából, mindig is nagy egyéniség volt, nem lehetett csak úgy irányítgatni. Szívesen vette, ha nyert, de nem dicsekedett, nem mutogatta az érmeit, hanem zsebre vágta.”

A Katinka film alkotói tovább követik az úszó életét, a mostani kicsit lazább időszakban az életrajzi elemeket dokumentálják, de nemsokára megkezdődik újra a nagy hajrá, az Iron Lady felkészülése a versenyekre, az olimpiára.

Közeledik a Katinka nevével fémjelzett ISL – International Swimming League – idei szezonja is, amire már gőzerővel készülnek a világ úszói. Az ISL Hosszú Katinka globális mozgalmából nőtt ki, mert amellett, hogy az Iron Lady a világ egyik legjobb úszója, a hazai és a nemzetközi úszósportág megreformálója is. Katinka a magyar után a nemzetközi szintéren is kiharcolta a változásokat, forradalmasította az úszást. A tavaly először megrendezett, show elemekkel tarkított, pörgős ISL egyszerre szolgálja a nézők és az úszók érdekeit: a közönség számára élvezetesebbé teszi az úszássportot, egyben egy széles úszóréteg számára biztosít versenyzési lehetőséget. Tavaly Katinka jelentős sportdiplomáciai sikert is elért: az egyik ISL versenyt Hosszú saját csapata, az Iron rendezhette meg a Duna Arénában, ezzel jelentős presztízst és bevételt hozott Budapestnek.

A Katinka c. hivatalos életrajzi dokumentumfilmet a Nemzeti Filmintézet támogatja. Producere Lajos Tamás, rendezője Pálinkás Norbert, forgatókönyvírója és kreatív producere Köbli Norbert, vezető operatőre Nagy András.

A Szupermodern Stúdió gyártásában készülő portréfilm a tervek szerint, a tokiói olimpia után, 2021. karácsonya körül kerül majd a magyar mozikba.

 Fotók: Lábady István