Köztudott, hogy a július igazi uborkaszezon. Ilyenkor nem történik semmi. Csupa nyaralás, csupa pihenés, csupa Balaton. Emlékszem tavaly is így volt. Vadászni kellett a híreket, eseményeket. Úgy látszik a júliusi forróságban nem csak a levegő áll meg, de az emberiség is. Vajon elődeink idejében is így történt, hogy nem történt semmi? Tekintsünk csak vissza az időben!

1991. július 1-én a politikai tanácskozó testület feloszlásával véglegesen megszűnt a Varsói Szerződés. Az 1955-ben, szovjet javaslatra létrejött katonai, politikai, védelmi tömbnek Magyarországon kívül tagja volt még a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Német Demokratikus Köztársaság.

1969. július 20-án hangzott el az a bizonyos „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” mondat. Vagyis megtörtént az első sikeres holdra szállás. Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sima leszállást teljesítettek a Nyugalom Tengerén. A Holdnak a Föld felé eső oldalán landolva, az érkezés után 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tettek és összesen 21,55 kg súllyal könnyítették meg állandó késérőnket úgy, hogy holdkőzetet és holdpor mintát hoztak haza. A sikeres holdra szállás óta az Apollo 11 leszállási helyét Nyugalom Bázis néven jelölik.

1954. július 31-én két olasz hegymászó Lino Lacedelli és Achille Compagnoni meghódította a K2 csúcsot. A Föld második legmagasabb hegycsúcsa, a Csogori, a Himalája Karakorum hegységében található. Tengerszint feletti magassága 8611 méter.

1945. július 17-én, a potsdami találkozón rajzolódik ki a II. világháború utáni Európa térképe. Harry S. Truman amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Sztálin, a Szovjetunió vezetője a tárgyalások során dönt az európai határvonalak meghúzásáról, amelynek eredményeként a későbbiekben kirajzolódik a második világháború utáni Európa. A megállapodás egyben elő is mozdította azokat az ellentéteket, amelyek a későbbiekben a hidegháborúhoz vezettek.

1789. július 14-én a százéves háború idején épült erődítményt ezen a napon foglalták el a párizsi emberek. A négy napos lázongást követően nagyjából ezer fős tömeg gyűlt a börtön falai alá. Két fő mehetett be az erődbe és megkezdődött az alkudozás. Kora délután már betörtek az erődbe, ott összegyűjtöttek töltényt, puskaport. Megölték a kormányzót és néhány őrt, hét rabot szabadon engedtek. Aztán egyszerűen lerombolták az előző rendszer egyik szimbólumát. Az esemény egyben nyitánya volt a francia forradalomnak. Ez a nap ma Franciaország nemzeti ünnepe.

1776. július 4-e az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb ünnepe. Ezen a napon Thomas Jefferson megrendítő hangú beszéde után a  kongresszus egyhangú titkos szavazással fogadta el a Nagy-Britanniától való függetlenséget.

907. július 4-7-e a pozsonyi csata ideje. A korai középkorban zajló ütközet a honfoglaló magyarok számára a fennmaradást jelentette. A 895-896-os bejövetel után a magyar harcosok igyekeztek nyugat felé kitolni fennhatóságukat.  907-re megközelítették a ma Ausztriához tartozó Enns folyó területét. Rossz szemmel nézte a terjeszkedést a keleti Frank Birodalom és döntő katonai csapást kívánt mérni a magyar csapatokra. Végső céljuk természetesen harcos őseink megsemmisítése volt. A nyugati csapatok szerették volna jelentősen visszaszorítani a magyarokat a pannon területekről. A több napig tartó küzdelem a  frank seregek vereségével végződött. A harcok közben elesett a bajor herceg  és a salzburgi érsek. A csatában jelentős veszteséget szenvedett a kor bajor nemessége. A magyarok nem hogy visszaszorultak, hanem újabb területeket szereztek egészen az Enns folyóig. A folyam 955-ig jelentette a magyar határvonalat. Ezt a csatát szokás nevezni a magyarok első honvédő háborújának. A pozsonyi csatát hosszú évekig háttérbe szorította a magyar történetírás. Pedig a győztes csatának köszönhetően 120 évig nem tette ellenséges katona a lábát magyar földre. Honfoglaló őseink berendezkedhettek az új hazájukban egészen az Óperenciás tengerig.

Talán mégsem olyan száraz ez a július?!

Kép forrása: wikipedia